Heti mi történt

2008 november 16. | Szerző: nagykisl |

 Hello!

Újfennt jelzést kaptam a “külvilágtól”, hogy felszedtem magamra pár kilót. (na nem mintha nem tudnám magamtól) Szóval pénteken kimentünk az egyik barátnőmmel egy kínai piacra vásárolni. A terv az az volt, hogy veszek egy új klumpát a munkahelyre, meg esetleg egy kis hátizsákot, hogy könnyítsek az óriási táskám tartalmán. Mert az még oké, hogy belefér a komplett edzéscuccom, de gerincferdülést azért már nem akarok kapni. És még Anyunak is kellett volna valamit nézni a névnapjára. Anyunak nem találtam semmit, viszont megvan a klumpa meg a kis hátizsák is. Plusz még egy szép fekete nadrág. És a nadrágvásárlásnál döbbentem le igazán. A barátnőm kezdte nézegetni a gatyákat, és nekem is megtetszett az anyaguk. Kérdeztem az eladónőt, hogy szerinte nekem mekkora kéne. Pár pillantást vetett a fenekemre és közölte, hogy 46-os. TESSÉK?? MEKKORA? Hát nagyon ledöbbentem, főleg, hogy tényleg az volt a jó méret. Persze már az is gyanús lehetett volna, hogy a barátnőmnek (az 50 kilójával) XL-es méret volt a jó. Jó, nem vagyok egy nádszál, mert nem érem el a 160 centit se, és ehhez vagyok kb. 65 kiló, de akkor is. A keresztanyám aki közelít a 100 kilóhoz, na ő hord talán 52-es méretet. Valószínűleg kicsit el volt méretezve, de a döbbenetem eltartott vagy fél óráig. 🙂 Így utólag vicces lehettem: a tipikus hülye tyúk, aki nem hiszi el, hogy neki tényleg olyan nagy méret kell. 🙂 Na mindegy, túléltem.

A héten vagy háromszor láttam az “ex”-et. Kétszer buszon, buszmegállóban. Egyszer meg a metrón. Utóbbinál aztán már nem voltam benne biztos, hogy nem hallucináltam-e. Amint megláttam, gyorsan leültem egy üres helyre. Aztán már (leszállásnál) nem láttam sehol. Már rémeket látnék? Kicsit elbizonytalanodtam. Az még mindig kellemetlenül érint, hogy egy év után liftezik a gyomrom, ha véletlen meglátom valahol. Dühös is voltam magamra, és elhatároztam, hogy gyomorliftezés vagy nem, nem fogom kimutatni, hogy felkavar, ha látom. De tényleg felkavar? Vagy csak az akut pasihiány, már megint. Én inkább az utóbbira szavazok.

És ha már megint a témánál vagyok, hát láttam ma is. De most semmi bajom nem volt. Talán mert tudtam, hogy ott lesz. Meg barátok is voltak körülettem. Igaz közülük ketten ha tudják, mi volt köztünk. Úgy tűnik, csak akkor vagyok bajban, ha nem számítok a felbukkanására.

Na de kellemesebb témára térnék át. Jövő hét végén megyek Sopronba! Tök jó! 🙂 Már alig várom. A hálózsákot is kölcsönkértem már Tesómtól. Két napos edzőtábor lesz bulival, meg tatamin alvással. Még sosem aludtam tatamin, ideje kipróbálni. Mázli, hogy amúgy is párna nélkül alszom, annyira biztos nem lesz gáz. Meg állítólag egészségesebb is, mint a puhább ágyak. Majd meglátom. A társaság is jó lesz. Edzésről jön az a négy-öt emberke, akikkel nagyon jól kijövök. Csak bírjam ki még addig ezt a hetet! Meg jó lenne fuvart is szerezni. Vagy marad a vonat. Még körbekérdezek edzésen, hátha szerencsém lesz, és beférek még valakinek az autójába. Jó lenne. Biztos olcsóbban kijönnék, mint a vonattal, meg kényelmesebb is.

Addig is puszi!

Majd írok, hogy mi volt! 🙂