Új év

2008 január 1. | Szerző: nagykisl |

Nu, itt az új év! Hogy mit hoz, az persze a jövő zenéje, de én reménykedem, hogy szerelmi téren jobb lesz, mint a tavalyi volt. Egyenlőre most ennyit erről, inkább mesélek, hogy teltek az év utolsó napjai.

28-án lementem egy edzőtáborba. Sajna amilyen pancser voltam, az edzőtermet nem találtam meg aznap este egy félreértés miatt, de az esti beszélgetés jó volt. Szóval annyira nem bántam a dolgot. És ott volt a pasi is, aki miatt a blogolásba belevágtam. És örömmel vettem észre, hogy bár furcsa, hogy jóformán csak átnézünk egymáson, de ennyi. Nem érzek iránta semmit. És ez lehet hogy neked hangzik furán, de jó érzéssel töltött el. Végre kigyógyultam! Nem függök más ember kénye-kedvétől. Aztán másnap irány az edzés. Nyolc edzés egy nap kicsit sok volt (még most is nyögöm az izomlázat 🙂 ), de most inkább az esti buliról mesélek.

Az esti bulin persze ott volt pasikám is, de nem nagyon foglalkoztunk a másikkal. Mondhatni kerültük egymást. 🙂 Persze az tök jó volt, hogy az a barátnőm is ott volt, aki még a leghasználhatóbb tanácsokat adta nekem, amikor anno nagyon magam alatt voltam miatta. Jól éreztem magam, röhincséltünk, hülyéskedtünk és tök jót táncoltam. És néha persze ránéztem az “ex”-re. És leginkább csak szánni tudtam, meg magamban mosolyogtam rajta. Matt-részegre itta magát, és minden kiscsajnál bepróbálkozott. Meglepve láttam, hogy beállt táncolni is, ami finoman fogalmazva is nem az erőssége. Tán nem kéne erőltetni, gondoltam magamban. De ez már lehet, hogy csak az én rosszindulatom. 🙂 De néha jó rossznak lenni, és végül is ő törte össze anno az én szívemet, tehát miért ne legyek vele görény én is?

És elgondolkodtam. Egyrészt azon, hogy mi tetszett nekem ezen a pasin? Az mondjuk igaz, hogy én nem ilyennek ismertem meg. De ebből már következik a másik gondolat is: hogy tudtam benyalni azt a sok kamu dumát? Pl. “én már nem csajozom, megbecsülöm azt aki velem van”, meg “Szerintem a csók már megcsalás.”. Ja persze, pont úgy viselkedett. De már nem fáj. Jó lecke volt, megtanított pár dolgot. Mint például azt, hogy ne vegyem készpénznek, amit egy férfi mond. Ne adjam ki magam. Ne akarjam ráeröltetni magam, görcsöljön csak ő, ha akar valamit. És persze ne ájuljak el attól, ha megcsókol egy férfi.

Most ott tartok, hogy próbálom megtalálni magam, építgetem az önbizalmamat. És nagyon drukkolok is, hogy mindezt meg is tudjam tenni, ha jön valaki. Rájöttem, hogy fölösleges dolog azon rágni magam, hogy még a legrondább bányarémnek is van barátja. Mert nem ezen múlik. Csak tőlem függ. És én nem akarok egyedül lenni örökre, mert nagyon vágyom már egy pasira. Egy igazira. Aki nem csak titokban csókol meg.

Úgyhogy új évre fel!